2009. június 9., kedd

Mammka játszani hívott.
Lényege, hogy 7 dolgot mondjak el magamról, ami a blogomból nem derül ki. Íme:
-Igyekszem Isten vezetése szerint élni
-Értékrendemben a család áll első helyen. 28 éves házasok vagyunk, gyerekeink már felnőttek, de én csak akkor vagyok boldog, ha mindannyiukat megelégedettségben együtt tudhatom.
-Szeretek rácsodálkozni Isten teremtményeinek szépségére
-Szívesen olvasok
-Nagyon szeretek rajzolni
-Soha sem unatkoztam még az életben, mindig csinálok valamit.
-A kertem és a virágaim nélkül hiányérzetem van.


Nem biztos, hogy a lényeget sikerült besűrítenem, de igyekeztem.
Az általam játékra hívottak: Leda, Colette, Gina, Abile, Bea

2009. június 7., vasárnap


Csíkos táskát készítettem


Munkahelyemen általában az otthonról hozott maradékot szoktam ebédelni. Nagyon hiányzott egy kisebb méretű, összehajtható szatyor, amiben utaztathatom az ebédemet.

Még sohasem készítettem atlétatrikó szabású szatyrot, pedig már több helyen is láttam, és izgatta is a fantáziámat, ezért most elhatároztam, hogy kipróbálom. Ennek a szekrényben takargatott anyagmaradéknak a színvilága közel áll hozzám, így ebből készítettem el. Bármilyen díszítés csak rontott volna rajta véleményem szerint, ezért maradt ilyen egyszerű. Azt látom rajta, hogy egy kicsit hosszabb füllel szerencsésebb lenne, és most azon töröm a fejemet, hogy férfias változatban is elkészítem: csíkos-kockás szürke-fekete összeállításban gondolkozom, talán egy kis kékkel megbolondítva.