2009. november 30., hétfő


Ezt a macit egy pulcsin találtam a "Textilkutatóban" (Mammka szóhasználatával). Nem tudtam otthagyni és hét végén egy párna dísze lett. Egy kis háromévesnek szeretnék örömet szerezni vele




2009. november 28., szombat

Az utóbbi hónapokban sajnos, csak lopva tudtam egy-két dolgot varrogatni. Valahogy felgyorsult az idő, rohannak a napok és hetek. A munkámban soha nem tudom utolérni magamat, ezért állandó streszben élek. Pihentet a kerti munka és a varrogatás, de egyre kevesebb időt tudok rájuk szakítani.
Ezt a szövet táskát egy valahol látott japán táska ihlette. Puha, könnyű gyapjúszövetből varrtam, kockás szegőzéssel (ami egy ingemből lényegült át), a virágok az ing gombjaiból lettek. Nagyon szeretem használni, mert fekve belefér egy A4-es dosszié, a 8 belső zsebe pedig segít, hogy mindent könnyen megtaláljak.






Varrtam még a férjemnek egy összecsukható szatyrot arra az esetre, ha ő vásárol be, a táskájában mindig lapuljon egy szatyor. Talán sikerült ebben a kategóriában férfiasat alkotni.


Ezt a kis tartót Katinak készítettem névnapjára és finom csokikkal töltöttem meg. Az alapötletet egy blogban láttam, és már régen meg akartam valósítani. Jó volt varrni, és az ünnepeltnek is tetszett.

2009. október 12., hétfő

Ismét ajándék borkötényt varrtam. Ugyanarról a darabról van szó, a felsőnek a színe az igazi. Lassan ősz lesz, talán több időm jut varrogatásra. Már nagyon várom.








Ezek a képek munka közben készültek még szeptember végén a Zátonyi-Dunán. Ugye szépek?





Kerti virág késő ősszel.
















2009. szeptember 17., csütörtök

2009. augusztus 31., hétfő

Ma reggel kaptam és nagyon igaznak tartom, ezért ide másolom:

Utolérjük-e magunkat?
Sokan panaszkodnak a mai zaklatott élettempóban, hogy nem érik utol magukat. Érdekes ez a kifejezés. Mert ha nem érjük utol magunkat, akkor voltaképpen hol vagyunk?Ott, ahol lemaradva érezzük magunkat, vagy ott, ahová a teendőink szippantanak bennünket? És a teendőink biztos, hogy mindig előre visznek? És ha énünk már előrehaladt a sok elvégzendő feladat erőterében, akkor ki van lemaradva?
Nem esetleg visszafordulnunk kellene önmagunk megtalálásához, és nem erőlködve rohanni?
A lélek mesterei azt mondják, hogy ha zaklatott vagy, vonulj vissza, és ott leled meg önmagadat. Egy lelkigyakorlat is visszavonulással jár együtt. Nem lehet örökké előre billenve tartózkodni, mert előbb-utóbb orra esünk. S akkor már végképp lemaradunk.
Sánta János

2009. augusztus 28., péntek

Elkészült a közös takaróhoz a blokkom!

És a közös barátság-takaró

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0iX6xb18dI90aI7CP4vZxJQn-BGU6iq2x7j731SHDYYEQ1ns8ExvtaJMYI42L-9g6rGz4kL88N1Bh56oC2iFOgpew1wR6ZafJrammmdtcy_CKVZZavprfputkkKgbJg3sCdfhqUkUA0s/s1600/Az+%C3%A9let+sz%C3%A9p+024.JPG


Újabb munkák
Szülinapi ajándéknak készült egy kedves barátunknak:


Ezeket a szatyrokat is barátainknak készítettem: Mártinak és Erikának